A gyógyulás

Egy abuzív közösség elhagyása magába foglalja azt, amit a szociológusok úgy hívnak, hogy deszocializálódási folyamat. Ennek keretében az egyén elveszíti a csoporttal való azonosulását és a reszocialózálódás felé fordul, ami a társadalomba való beilleszkedésről szól. Az átmeneti folyamat alatt sok érzés üti fel a fejét. A következő érzelmi akadályok a leggyakoribbak:

1.      Szorongás, félelmek

Ami valamikor külső kontrollként működött, az mostanra integrálódott és olyan belső kontrollként üti fel a fejét, amely beépült félelmek révén működik. Az akaratlanul beidegződött félelmek szorongást szülnek. Az ex-tag fél, hogy elveszítette az üdvösségét, Isten védelmét. Fél a betegségektől, az anyagi veszteségektől, attól, hogy elhagyja a házastársa, meghal a gyereke, az egyedülállóak attól, hogy nem találnak társat, stb. Fél a haláltól és magányos. Megtörténhet, hogy éjszakánként gyakran felébred, rémálmok gyötrik.

2.      Összezavarodottság

Kettős érzéseik lehetnek a múltjukkal kapcsolatban: bűntudat, amiért otthagyták régi barátaikat, reménytelenség, életcél hiánya, ugyanakkor minden keresztény iránti bizalmatlanság, és az Isten általi elhagyatottság érzése.

3.      Bizonytalanság, kételkedés önmagában

Az ex-tagnak meg kell tanulnia döntéseket hozni, ami azzal is jár, hogy meg kell birkóznia az önmagában való kételkedéssel. Sokszor szüksége van mások elismerésére és jóváhagyására, mert túlságosan bizonytalan a döntéseiben vagy a véleményében. Nehezen vállal kockázatokat.

4.      Harag és gyűlölet

Gyakran sértettek és mérgesek. Néhány áldozat önmagát vádolja a visszaélésért, azt gondolva, hogy bizonyára megérdemelte. Mások elmerülnek az öngyűlöletben, amiért magukat és családjukat bolondul alárendelték ilyen megaláztatásoknak.

Sokan a gyűlöletüket a bántalmazó felé fordítják, és azt tapasztalják, hogy idővel növekszik ez az érzés bennük. A csoport elhagyásakor érzett harag idővel egyre intenzívebben jelentkezik. Késztetést érezhetnek arra, hogy bosszút álljanak, és ezért is bűntudatot érezhetnek. Az a tehetetlenség és frusztráció, amit az miatt éreznek, hogy kihasználták őket, és hogy most már ez ellen semmit sem lehet tenni, olyan érzések, amelyeket nehéz kezelni. Mivel sokan sokáig azt tanulták, hogy a harag egy bűn, így most még nehezebb felszínre hozni az érzést és feldolgozni.

5.      Izoláció, zárkózottság

Előfordulhat, hogy az ex-tag új életkörülményei között megközelíthetetlen akar lenni, vagy szeretne feltűnésmentes, névtelen életet folytatni. Valaki így vallott Enroth könyvében: “A csoport elhagyása utáni első évben mindenki elől csak elbújtam. Szakállat és bajuszt növesztettem, megnövesztettem a hajamat is, és alantas, feltűnésmentes munkahelyet vállaltam. Nem találkoztam a szüleimmel, a testvéremmel, senkivel. És azt hittem, Isten meg fog ölni. “

Az elszigetelődés érzése szörnyen romboló, különösen azok számára, akik egyedül, mindenfajta segítség nélkül sétáltak ki egy abuzív rendszerből. Az áldozatok azt tapasztalhatják, hogy elsüllyednek a veszteség érzésében, és képtelenek az emberekkel való kapcsolatokra.

Vannak, akiknél szabadulásuk kapcsán nem jelentkeznek érzelmek. Sem öröm, sem szomorúság, sem fájdalom, sem harag. Ez az az érzelemmentesség egy védekező mechanizmus a nagyon erős érzelmekkel szemben, amelyek egyszer biztosan előjönnek majd, ha az áldozat egy olyan biztonságos környezetbe jut, amelyre szüksége van.

A szabadulás érzése után a kimerültség is gyakran előfordul ezekben az emberekben. Nem szokatlan az sem, hogy sokat és hosszabb ideig alszanak. Ahogy egy ex-tag mondta ugyancsak Enroth könyvében: “Érzelmileg igénybevehetetlen, fizikailag gyakran gyengélkedő voltam… Ennek eredményeként nehéz volt számomra működni. Érzelmileg legtöbbször elérhetetlen voltam a férjem és a gyerekeim számára, és az idő legnagyobb részében csak azt szerettem volna, hogy hagyjanak békén.”

6.      Bizalmi problémák

Gondjaik akadhatnak a tekintélyt képviselő egyénekkel, például munkahelyen. Bizalmi problémáik akadhatnak barátaikkal, munkatársaikkal, és közben bűntudatot is érezhetnek, amiért gyanakvóak vagy ítélkezőek.

Az áldozatok egy olyan mindent átfogó vallási környezetből szakadtak ki, ahol semmi sem szürke, minden fehér vagy fekete. Amíg az autoritatív felekezet tagjai voltak, félre kellett tenniük a régi viszonyulásaikat, stílust másoltak és megtanulták mi az, ami elfogadható és mi nem. Ezek gyakran antiszociálisak voltak és a normális társadalommal ütközőek. Kiszabadulva egy olyan körből, ahol erős függőségi kényszert fejlesztettek ki, szuper érzékenyek és gyanakvóak, hogy kiben bízhatnak és kiben nem, ki akarja őket kontrollálni vagy megváltoztatni és ki nem, legyen az terapeuta, közeli családtag, vagy lelkész.

Ha a bizalmát a normális világban is megsértik, ebben könnyen arra utaló jelet láthat, amire előzőleg is figyelmeztették az abuzív vezetők a külvilágot illetően, és megtörténhet, hogy a csalódás visszataszítja őket valamilyen abuzív rendszerbe, ahol valamennyire azt érezhetik, hogy legalább bizonyos dolgokat kontroll alatt tarthatnak.

7.      Problémáik a személyes határokkal és jogokkal

Felelőseknek érezhetik magukat mások érzéseiért, és nehézségük lehet azzal, hogy másoknak nemet mondjanak. Ez a határokkal való gondjuk odavezetheti őket, hogy túlvállalkozóak legyenek és felelősnek érezzék magukat azért, hogy másoknak, köztük Istennek is hogyan alakul a napja. Ugyanakkor a saját érzéseikért és életükért nehezen tudnak felelősséget vállalni.

8.      Identitászavar

Szégyen-alapú negatív énképük lehet. Ráadásul az abuzív csoportban elveszítették egyéniségüket, és gyakran puzzle darabkaként kell összerakniuk azt, hogy kik ők. Azok közül, akik fiatalon csatlakoztak és legmeghatározóbb éveiket áldozták oda az abuzív rendszernek, néhányuknak fel kell tenniük a kérdést: „mi leszek, ha nagy leszek?” és elbátortalaníthatja őket az, hogy nincs semmilyen képesítésük vagy képességük.

9.      Eltorzult Isten-kép

Azok az ex-tagok közül, akik nem csatlakoznak semmilyen gyülekezethez vagy hagyományos egyházhoz, sokan hallani sem akarnak lelki dolgokról, Istenről. Nem bírnak bibliát olvasni hosszú évekig, mert minden igevers a tapasztalatokra és az abuzív rendszerre emlékezteti őket. Közülük sokan „kiöntik a babát is a fürdővízzel”, mások megpróbálják az Isten megismerést másképp megközelíteni. Egyikük Alan Watts gondolatával fejezte ezt ki: „Az igazi spiritualitás nem az, hogy Istenen gondolkozol, miközben krumplit hámozol. Az igazi spiritualitás az, hogy csak krumplit hámozol.”

Azok, akiknek a csoport előtt is volt már személyes hitük és kapcsolatuk Istennel, azoknak könnyebben túlél a hitük. Mások talán hosszú éveket vagy akár évtizedeket töltenek távol a kereszténységtől, amikor ismét el kezdik feltenni a hitbeli kérdéseiket, és azt, hogy valójában milyen Isten, mit jelent szeretni őt.

10.  Az életükből elvesztegetett évek feletti gyász

Ez egy közös jellemzője az ex-tagoknak, és az egyik legerősebb és legtartósabb érzés.

Nehéz otthagyni egy abuzív közösséget, de még annál is nehezebb kiszakítani magunkból a rendszerét. Még azok után is, hogy az egyén feldolgozta a tapasztalatokat és kezdett alkalmazkodni a normális élethez, bizonyos tulajdonságok hátra maradhatnak abból a beprogramozásból, amit a csoportban kaptak. Julia Robertsnek van egy filmje, a Sleeping with the Enemy, amelyben egy súlyosan bántalmazott feleséget játszik, és meg kell rendeznie a saját halálát ahhoz, hogy meg tudjon szabadulni a férjétől. (megjegyz. érdekes, hogy Pál apostol a Rómabeliekhez írt levél 7. fejezetében hasonló példával él a törvény és kegyelem kapcsán) Kedvenc jelenetem a filmből az, amikor szabadulása után egy bizonyos idő elteltével a fürdőszobában rádöbben, hogy még mindig fel-feltámad az a késztetés benne, hogy katonásan elrendezze a törülközőket, mint ahogyan a szigorú, perfekcionista férje mellett tette.

A gyógyulás útja többrétegű. Az egyénnek azt is meg kell tanulnia, hogy ne maradjon áldozati szerepben, ne az abuzőröket gyűlölje, hanem vállaljon felelősséget a régebbi döntéseiért is. Aztán ezt követően ne ragadjon az önvádaskodásba, hanem tanuljon megértéssel és megbocsátással tekinteni önmagára, a múltjára és régebbi éretlenségére. Meg kell tanulnia szeretnie önmagát. Ahogyan Dr. Henry Cloud írja a Changes that Heal című könyvében: „Isten megérti az érési időszakot, és hogy az időt vesz fel. Úgy néz ránk, mint ahogyan az apa néz a gyerekére. Miközben növekszünk, nem vár el tökéletességet. Jézus előrelátta Péter elbukását és tapraállását. Tudta, hogy el fog jönni. Az éretlenség nem morális kérdés. A fiatalság nem rossz, hanem fiatalság.”

Az ex-tagnak az abuzőrök iránt is egy megbocsájtási folyamaton kell a lelkében keresztülmennie, és ebben a folyamatban kárára lehet, ha hagyja magát befolyásolni a korábbi toxikus tévhitektől, amelyek azt sugallják, hogy a megbocsátás azt is jelenti, hogy visszafogadni az életünkbe a személyeket vagy a jelenséget. Mindenekelőtt a lelki abúzust, mint jelenséget kell megértenie. Az elengedést ugyanis csak akkor tapasztalhatjuk meg, ha pontosan tudjuk, mit kell megbocsátani, és mit vétkeztek ellenünk.

Rehabilitáció:

ami működik (300 ex-szektatag vizsgálata által)

Szeretet és támogatás szülőktől, családtagoktól - 64%

Rálátás és támogatás más ex-tagoktól – 59%

Új barátok szerzése, kultikus körökön kívül – 50%

Mások segítése, hogy kibeszélhessék és talpra állhassanak a rendszer hatásaiból – 39%

Új munkahely és karrierépítés – 36%

A szektától való teljes elszakadás – 29%

Iskolába, kollégiumba, egyetemre való visszatérés – 25%

Professzionális mentális egészségi tanácsadás – 14%

Pénz vagy korábban birtoklott dolgok visszaszerzése, stb. – 9%

Dr. Henry Cloud klinikai szakpszichológus, és Dr. John Townsend vezetőképző pszichológus, keresztény szerzőpárosként több bestseller könyv szerzői. Könyveik segítség lehet a gyógyulás lelki folyamatában:

·         Changes that Heal: How to Understand Your Past to Ensure a Healthier Future

·         Boundaries: when to say yes, when to say no to take control of your life (magyarul is megjelent Határaink címmel a Harmat kiadó gondozásában)

·         Safe People

·         Integrity: The Courage to Meet the Demands of Reality

·         Hiding from Love

·         Necessary Endings

Weboldaluk: http://www.cloudtownsend.com/

Szintén segítőek a lelki felépülésben Jeff VanVonderen könyvei is:

·         When God’s People Let You Down: How to Rise Above Hurts That Often Occur Within the Church

·         Tired of Trying to Measure Up

·         Soul Repair: Rebuilding Your Spiritual Life

valamint magyarul: Tapolyai Emőke pasztorálpszichológus előadásai